Holdfázisok hatása a növényekre – mit mikor érdemes a kertben?

Holdfázisok hatása a növényekre – gyakorlati összefoglaló

A holdfázisok hatása a növényekre főként hagyományos kertészeti tapasztalatokon alapul. A modern kutatások szerint a Hold fénye és gravitációja legfeljebb enyhe, nehezen mérhető hatást gyakorol a növényekre, mégis sok magyar kertész úgy érzi, hogy ha a vetést, ültetést, metszést a Hold járásához igazítja, a növények erőteljesebben indulnak, kevesebb a betegség, jobb a termés.

A gyakorlatban a legtöbben így használják a holdfázisokat:

• Növő Holdnál (újholdtól teliholdig, kb. 14–15 nap) a föld feletti részeket adó növényeket (saláta, paradicsom, paprika, bab) vetik, palántázzák.
• Fogyó Holdnál (teliholdtól újholdig, szintén kb. 14–15 nap) a gyökérzöldségeket (répa, cékla, hagyma), valamint a metszést, gyomirtást, talajmunkát részesítik előnyben.
• Újhold és telihold környéke sok kertész szerint „érzékeny” időszak: ilyenkor inkább pihentetik a növényeket, vagy csak könnyű munkákat végeznek.

Lényeges megérteni: a holdfázisok szerinti kertészkedés nem helyettesíti a jó talajt, az öntözést, a fajtaválasztást és az időjáráshoz igazodást. Inkább egy plusz szempont, amivel finomhangolhatod a munkáidat, ha már az alapok rendben vannak.

Rövid áttekintés a holdfázisokról kertészeknek

A Hold nagyjából 29,5 nap alatt kerüli meg a Földet. Ez alatt a ciklus alatt négy fő fázist különböztetünk meg, amelyekhez a hagyományos kertészeti tanácsok kapcsolódnak.

• Újhold – a Hold a Nap irányában áll, a Föld felől alig látszik. A hagyomány szerint ez a „kezdet”, a pihenés, tervezés, talajelőkészítés ideje.
• Növő Hold – az újhold után a Hold fénye egyre nagyobb szeletben látszik, egészen teliholdig. A népi megfigyelés szerint ilyenkor a „nedvek felfelé” áramlanak, a hajtásnövekedés erősebb.
• Telihold – a Hold teljes korongja látszik. Egyes kutatások szerint a telihold erősebb megvilágítása kis mértékben befolyásolhatja a növények éjszakai életfolyamatait, de ez a hatás gyenge, a hétköznapi kertben nehezen észrevehető.
• Fogyó Hold – teliholdtól újholdig a látható rész csökken. A népi tudás szerint ilyenkor a növényi erők inkább a gyökérzónában érvényesülnek.

Sok holdnaptár említi még a felszálló és leszálló Hold időszakát is, de a hétköznapi konyhakerthez a legtöbbeknek elég, ha a négy fő fázist követik. Ha konkrét dátumokra szeretnél támaszkodni, hasznos lehet egy ültetési holdnaptár magyarország, amely a hazai időzítésekhez igazodik.

A növekvő Hold hatása: vetés, palántázás, hajtásnövekedés

Növő Hold idején a hagyományos kertészeti tapasztalat szerint a növények felfelé törekvő részei (szár, levél, virág, termés) kapnak nagyobb hangsúlyt. Sok biokertész ilyenkor végzi azokat a munkákat, amelyek a föld feletti termésre irányulnak.

Milyen munkák illenek a növő Hold időszakához?

• Vetni, palántázni a föld feletti termést adó növényeket: saláta, káposztafélék, paradicsom, paprika, padlizsán, uborka, cukkini, bab, borsó, fűszernövények (bazsalikom, majoránna, kapor stb.).
• Palánták kiültetése szabadföldbe vagy nagyobb cserépbe, ha már elég fejlettek és az időjárás engedi.
• Oltás, szemzés – sok gyümölcsfánál a hagyomány szerint ilyenkor jobban „összeforr” az oltás.
• Zöldtrágyanövények vetése, ha a talaj takarása, javítása a cél.

A tapasztalat szerint a növő Holdnál vetett, ültetett növények gyakran gyorsabban indulnak hajtásnak, dúsabb lombot fejlesztenek. Ez különösen előnyös a levélzöldségeknél (saláta, spenót, mángold), ahol maga a levél a termés.

Gyakorlati példa növő Holdra: paradicsom és paprika

Ha például paradicsom nevelése szabadföldön a célod, sok kertész a palánták kiültetését növő Hold idejére időzíti, amikor már tartósan meleg az idő (éjszaka jellemzően 10 °C fölött, nappal 18–20 °C körül). Ugyanígy a paprika termesztése balkonon is gyakran növő Holdhoz igazított palántázással indul, mert ilyenkor a növények gyorsabban gyökeret vernek és erőteljesebben hajtanak.

Mire figyelj még növő Holdnál?

• Ne erőltesd a túl korai vetést csak azért, mert „jó a Hold”. Ha a talaj hőmérséklete tartósan 5–6 °C alatt van, sok mag egyszerűen nem indul meg, vagy berohad.
• Figyeld a fagyveszélyt: a palánták kiültetésének időpontját mindig az időjárás határozza meg. A legtöbb melegkedvelő növény (paradicsom, paprika, uborka) csak a tavaszi fagyok elmúlta után kerülhet ki.
• Öntözés: a friss vetést, palántát egyenletesen nedvesen kell tartani – a holdfázis nem pótolja az öntözést. Számolj azzal, hogy a friss vetés az első 7–14 napban különösen érzékeny a kiszáradásra.

A fogyó Hold hatása: gyökérképződés, metszés, gyomirtás

Fogyó Hold idején a hagyomány szerint a növények „ereje” inkább a gyökérzónában koncentrálódik. Ezt az időszakot sok kertész használja a gyökérzöldségek vetésére, a metszésre és a talajjal kapcsolatos munkákra.

Milyen munkák illenek a fogyó Holdhoz?

• Gyökérzöldségek vetése: sárgarépa, petrezselyem, cékla, retek, pasztinák, fekete retek, hagymafélék dughagymáról.
• Évelők tőosztása, átültetése, ha a gyökérzet megerősítése a cél.
• Metszés – sok gyümölcsfát, díszcserjét fogyó Holdnál metszenek, mert a tapasztalat szerint kisebb a „visszafolyás”, gyorsabb a sebgyógyulás.
• Gyomirtás, kaszálás – a hagyomány szerint ilyenkor tartósabb a hatás, lassabban sarjadnak vissza a gyomok.
• Talajmunkák: ásás, lazítás, komposzt bedolgozása, trágyázás.

Miért szeretik sokan a fogyó Holdat gyökérzöldségekhez?

A népi megfigyelés szerint a fogyó Holdnál vetett gyökérzöldségek tömörebb, jobban tárolható termést adhatnak. Mivel a „növényi erők” a gyökér felé irányulnak, a répa, cékla, hagyma jobban fejlődhet a föld alatt. Tudományos bizonyíték erre kevés van, de sok kertész a saját tapasztalata alapján ragaszkodik ehhez a gyakorlathoz.

Metszés és gyomirtás fogyó Holdnál

• Fás növények metszése: a hagyomány szerint fogyó Holdnál kisebb az esélye a „könnyezésnek” (erős nedvkiválásnak), és gyorsabb a seb záródása.
• Gyomirtás: ha kézzel gyomlálsz vagy kapálsz, sokan fogyó Holdnál végzik, mert úgy tapasztalják, hogy a gyomok lassabban nőnek vissza.

Fontos: a metszésnél mindig vedd figyelembe az adott növény fajtaspecifikus igényeit és a megfelelő évszakot. A holdfázis csak másodlagos szempont – például egyes gyümölcsfákat tél végén, másokat inkább nyár elején érdemes metszeni, függetlenül a Holdtól.

Telihold és újhold időszakának sajátosságai

Újhold és telihold idején a hagyományos kertészeti tudás fokozott érzékenységet tulajdonít a növényeknek. A gyakorlatban ez általában azt jelenti, hogy a kertészek óvatosabban nyúlnak a növényekhez, és inkább könnyebb munkákat végeznek.

Újhold a kertben

• Sokan pihenőidőnek tekintik a növények számára.
• Gyakori tanács: ilyenkor ne végezz nagyobb beavatkozást (erős metszés, átültetés), inkább tervezz, javítsd a szerszámokat, készítsd elő a magokat, palántanevelő helyet.
• Jó alkalom talajvizsgálatra, komposzt átforgatására, ágyások kijelölésére.

Telihold a kertben

• Egyes kutatások szerint a telihold erősebb fénye kismértékben befolyásolhatja a növények éjszakai életfolyamatait, de a hatás gyenge, és a hétköznapi kertészkedésben nehezen mérhető.
• A népi tapasztalat mégis azt mondja, hogy teliholdkor a növények „túlfeszültek”, ezért sokan nem ültetnek, nem metszenek ilyenkor.
• Gyakori javaslat: telihold környékén inkább betakarítás, különösen gyógynövények, virágok, fűszerek gyűjtése, amikor a hagyomány szerint a hatóanyag-tartalom magasabb lehet.

Összehasonlító táblázat: melyik holdfázishoz milyen kerti munka illik?

Gyakorlati példa: egy hét kerti munka holdfázisok szerint

Tegyük fel, hogy tavasz van, és a Hold éppen növő fázisban jár, a hét közepén teliholddal. Nézzük, hogyan nézhet ki egy átlagos magyar kiskert egy hete, ha figyelembe veszed a holdfázisokat is.

Hétfő–kedd: erősödő növő Hold

• Elveted a salátát, spenótot, rukkolát a szabadföldbe, ha a talaj már legalább 6–8 °C-os.
• Kiülteted a paradicsom- és paprikapalánták egy részét, ha már elmúlt a fagyveszély.
• Elveted a zöldborsót, zöldbabot, ha a talaj kellően felmelegedett, és nem túl nedves.

Szerda: telihold

• Nem végzel nagyobb ültetést vagy metszést.
• Leszeded az első fűszernövény-hajtásokat (pl. metélőhagyma, petrezselyemzöld) friss fogyasztásra.
• Ellenőrzöd az előző napok vetéseit, szükség esetén finom permetezővel öntözöl, hogy ne verje ki a magokat az erős vízsugár.

Csütörtök–péntek: indul a fogyó Hold

• Elveted a sárgarépát, retket, céklát a kijelölt sorokba.
• Metszed a ribizlit, egrest, ha még nem tetted meg korábban, és az időjárás is alkalmas.
• Alaposan kigyomlálod a már bevetett ágyásokat, különösen a mély gyökerű gyomokat próbálod teljes gyökérrel kihúzni.

Szombat–vasárnap: fogyó Hold, talajmunkák

• Átforgatod a komposztot, és a már érett részét bedolgozod a gyökérzöldségeknek szánt ágyásba.
• Felásod vagy fellazítod a még üres területeket, előkészítve a következő növényeknek.
• Ha vannak évek óta egy helyen lévő évelőid (pl. sásliliom, kerti menta), tőosztással fiatalítod őket.

Látható, hogy a holdfázisok szerinti tervezés nem bonyolult: a hét főbb munkáit úgy osztod el, hogy a föld feletti termést adó növények inkább növő Holdra, a gyökérzónát érintő munkák pedig inkább fogyó Holdra essenek.

Gyakorlati ellenőrzőlista: hogyan igazítsd a kertedet a holdfázisokhoz?

Az alábbi ellenőrzőlista segít abban, hogy a holdfázisokat gyorsan beépítsd a heti kerti rutinodba.

1. Nézd meg az aktuális holdfázist
   Használhatsz naptárat, mobilalkalmazást vagy nyomtatott holdnaptárt. Jegyezd fel, hogy növő vagy fogyó Hold van-e, illetve mikor lesz újhold, telihold (általában 14–15 naponta váltanak).
2. Írd össze a heti kerti feladatokat
   Például: vetés, palántázás, metszés, gyomlálás, talajelőkészítés, betakarítás.
3. Csoportosítsd a feladatokat
   Föld feletti termést adó növényekhez kapcsolódó munkák (vetés, palántázás) – növő Holdhoz; gyökérzónát érintő munkák (gyökérzöldség-vetés, metszés, gyomirtás) – fogyó Holdhoz.
4. Ellenőrizd az időjárást és a talaj állapotát
   Ha hideg, túl nedves vagy fagyveszélyes az idő, ne erőltesd a munkát csak a Hold miatt. A talaj hőmérséklete, nedvessége és a várható minimumhőmérséklet legalább annyira fontos, mint a holdfázis.
5. Állíts fel sorrendet
   Először az időjárás-érzékeny feladatokat végezd el (pl. palántázás fagy előtt), és csak utána finomhangolj a holdfázis szerint.
6. Jegyezd fel a tapasztalataidat
   Írd le, mit mikor csináltál, milyen volt a Hold állása, és hogyan sikerült a vetés, ültetés, metszés. Már 1–2 szezonnyi feljegyzés is sokat segít a saját mintázatok felismerésében.

Tudományos bizonyítékok és kritikák áttekintése

A holdfázisok kertészeti jelentősége főleg hagyományos, tapasztalati tudáson alapul. A modern tudomány eddig csak korlátozott mértékben igazolta, hogy a Hold fázisai közvetlenül, erősen befolyásolnák a növények növekedését.

Mi az, amit a kutatások valószínűsítenek?

• A Hold gravitációja hat a Földre (például az árapály jelenségére), de a talajnedvességre és a növények nedvkeringésére gyakorolt közvetlen hatás a kertészeti gyakorlatban nehezen kimutatható.
• Egyes vizsgálatok szerint a telihold fényerőssége kis mértékben befolyásolhatja a növények éjszakai fotoszintézisét vagy más élettani folyamatait, de ez a hatás gyenge, és nem magyarázza önmagában a hagyományos holdnaptárak részletes ajánlásait.

Miért használják mégis sokan a holdnaptárt?

• Generációs tapasztalat: sok kertész családi mintát követ, és saját kertjében is pozitív tapasztalatokat gyűjtött.
• Rendszert visz a kertészkedésbe: a holdfázisok szerinti tervezés segít abban, hogy a munkák ne maradjanak el, legyen egy ritmusa a szezonnak.
• Megfigyelésre ösztönöz: aki a Holdat figyeli, általában a növényeit is jobban megfigyeli, ami önmagában javítja a gondozás minőségét.

Kritikus szempontok

• Nincs olyan, minden körülmények között érvényes, szigorú tudományos bizonyíték, amely igazolná, hogy a holdfázisok figyelmen kívül hagyása önmagában gyengébb termést okozna.
• A talaj minősége, vízellátás, tápanyagok, fajta, időjárás bizonyítottan sokkal erősebb hatással van a termésre, mint a holdfázis.
• Ha valaki csak a holdnaptárra hagyatkozik, és figyelmen kívül hagyja az időjárási viszonyokat, könnyen rossz időpontban vethet vagy ültethet.

Érdemes tehát a holdfázisokat kiegészítő eszközként használni: segíthetnek a tervezésben, de ne írják felül a józan észt és a növények valós igényeit.

Gyakori hibák, amelyeket érdemes elkerülni

A brief egyik kulcskérdése, hogy milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni a holdfázisok követésekor. Az alábbiak a legtipikusabb buktatók.

• 1. A holdfázis fontosabbnak tűnik, mint az időjárás
  Sokan akkor is vetnek vagy palántáznak, ha hideg, vizes a talaj, csak mert „jó a Hold”. Ez gyakran gyenge kelést, rothadó magokat, visszavetett palántákat eredményez.
• 2. Minden növényre ugyanazt a szabályt alkalmazzák
  Nem mindegy, hogy levélzöldségről, gyökérzöldségről vagy gyümölcsfáról van szó. A holdnaptár csak általános irányt ad, a fajspecifikus igényeket külön kell ismerni.
• 3. A naptárhoz való merev ragaszkodás
  Ha egy adott napon esik az eső, fúj a viharos szél, vagy nincs időd, nem érdemes erőltetni a munkát csak azért, mert a naptár azt „írja”.
• 4. A talaj és tápanyagok elhanyagolása
  Előfordul, hogy valaki a holdfázisokra koncentrál, de nem javítja a talajt, nem komposztál, nem gondoskodik megfelelő tápanyag-utánpótlásról. Ilyenkor a termés gyenge marad, függetlenül a Hold állásától.
• 5. Nincs saját feljegyzés
  Ha nem jegyzed fel, mit mikor csináltál, és milyen volt a Hold állása, később nehéz lesz megítélni, hogy neked személyesen segít-e a holdnaptár használata.

Tippek: hogyan jegyezzük fel saját megfigyeléseinket a kertben?

A brief külön kéri, hogy legyenek konkrét tippek a saját megfigyelések rögzítésére. A holdfázisok hatása kertenként, talajonként, mikroklímánként eltérő lehet, ezért a legmegbízhatóbb iránytű a saját kertnaplód.

Egyszerű kertnapló holdfázisokkal – mit írj bele?

Nem kell bonyolult rendszer: egy füzet, naptár vagy digitális jegyzet is elég. A lényeg, hogy következetesen vezeted. Egy bejegyzésben például ezeket érdemes rögzíteni:

• Dátum – pl. „április 10.”
• Holdfázis – újhold, növő, telihold, fogyó (akár piktogrammal jelölve).
• Időjárás röviden – hőmérséklet-tartomány (pl. 8–16 °C), csapadék, szél.
• Elvégzett munka – mit vetettél, ültettél, metszettél, gyomláltál, milyen fajtát használtál.
• Megfigyelés – kelés ideje (pl. 7 nap után jelentek meg az első sorok), növekedés erőssége, betegségek, termés mennyisége.

Mit érdemes külön figyelni?

• Kelési arány: hány nap alatt keltek ki a magok, mennyire volt egyenletes a kelés. Ha ugyanazt a fajtát egyszer növő, egyszer fogyó Holdnál veted, össze tudod hasonlítani.
• Palánták erőssége: vékony, megnyúlt vagy zömök, erős szárú palánták fejlődtek-e.
• Betegségek, kártevők: volt-e összefüggés a holdfázis és a fertőzések, kártevő-megjelenés között (ha ilyet tapasztalsz).
• Termés mennyisége és minősége: különösen gyökérzöldségeknél (tömörség, repedés, tárolhatóság) és termésnövényeknél (paradicsom, paprika, uborka).

Hogyan használd a feljegyzéseket?

• Év végén nézd át a naplót, és keresd a mintázatokat: melyik növényed sikerült jobban növő Holdnál vetve, és melyiknél nem láttál különbséget.
• A következő szezonban már saját tapasztalatodra támaszkodhatsz, nem csak általános szabályokra.
• Ha úgy látod, hogy bizonyos növényeknél nincs érdemi különbség, ott nyugodtan engedhetsz a holdfázis-szigorúságból, és inkább az időjáráshoz igazodsz.

Döntési szempontok: mikor érdemes tényleg a Holdhoz igazodni?

Nem minden kertésznek és nem minden helyzetben ugyanannyira fontos a holdfázisok követése. Az alábbi szempontok segítenek eldönteni, mennyire építsd be a gyakorlatodba.

• Mekkora a kerted?
  Kis konyhakertnél könnyebb a munkákat a Holdhoz igazítani. Nagyobb területen az időjárás, gépek elérhetősége, munkaerő gyakran fontosabb szempont.
• Mennyire rugalmas az időbeosztásod?
  Ha csak hétvégén érsz rá, nem biztos, hogy mindig pont „ideális” holdfázis lesz. Ilyenkor érdemesebb az időjáráshoz igazodni, és csak másodlagos szempontként figyelni a Holdat.
• Mennyire fontos a kísérletezés számodra?
  Ha szeretsz kísérletezni, érdemes egy-egy ágyást vagy növénycsoportot tudatosan növő, illetve fogyó Holdnál vetni, és összehasonlítani az eredményt.
• Milyen a talajod és a mikroklímád?
  Gyenge, hideg talajon, szeles fekvésben a talajjavítás, takarás, szélvédelem sokkal többet számít, mint a Hold állása. Itt a holdfázis inkább csak finomhangolás.

Mi legyen a következő gyakorlati lépés az olvasás után?

A brief egyik kérdése, hogy mi legyen a következő gyakorlati lépés. Az alábbi rövid algoritmus segít, hogy ne csak elmélet maradjon a holdfázisok ismerete.

1. Ellenőrizd a mai holdfázist
   Nézd meg, hogy újhold, növő, telihold vagy fogyó Hold van-e, és nagyjából hány nap van a következő váltásig (általában 7–15 napos szakaszokkal számolhatsz).
2. Válassz ki 3 konkrét feladatot a következő 10–14 napra
   Például: saláta vetése, répa vetése, paradicsompalánta kiültetése.
3. Osztályozd a feladatokat
   Föld feletti termést adó növények (saláta, paradicsom) – növő Hold; gyökérzöldségek (répa) – fogyó Hold.
4. Illeszd be a naptáradba
   Írd be a saját naptáradba, hogy melyik napra tervezed a növő Holdhoz, illetve a fogyó Holdhoz illő munkákat.
5. Indíts kertnaplót
   Már az első héten jegyezd fel, mit csináltál, milyen volt az időjárás, és milyen holdfázis volt. Ez lesz az alapja a saját tapasztalataidnak.
6. Értékeld az első szezont
   A szezon végén nézd át a feljegyzéseket, és döntsd el, hogy a következő évben még tudatosabban szeretnéd-e a holdfázisokat használni.

Ha most tervezed az első veteményesedet, érdemes a holdfázisok mellett a veteményes tervezése kezdőknek szempontjait is átnézni, és a két megközelítést összehangolni.

Gyakran ismételt kérdések a holdfázisok hatásáról a növényekre

Mit kell megértenem a holdfázisok hatásáról, mielőtt a kertben alkalmazom?

A legfontosabb, hogy a holdfázisok szerinti kertészkedés kiegészítő eszköz, nem pedig csodamódszer. A négy fő fázist (újhold, növő, telihold, fogyó) érdemes megkülönböztetni, és nagy vonalakban ahhoz igazítani a munkákat: növő Holdnál inkább a föld feletti termést adó növények vetése, palántázása, fogyó Holdnál inkább gyökérzöldségek vetése, metszés, gyomirtás. Ugyanakkor az időjárás, a talaj állapota és a növényfaj igényei mindig fontosabbak, mint a Hold állása.

Milyen gyakori hibákat érdemes elkerülni a holdfázisok követésekor?

Három dolgot különösen fontos elkerülni. Először, ne vess vagy palántázz csak azért, mert „jó a Hold”, ha közben hideg, vizes a talaj, vagy fagyveszély van. Másodszor, ne alkalmazz minden növényre azonos szabályt: más szempont érvényes egy salátára, egy gyökérzöldségre és egy gyümölcsfára. Harmadszor, ne ragaszkodj mereven a holdnaptárhoz – ha az adott napon esik az eső vagy nincs időd, inkább halaszd a munkát, és igazodj az időjáráshoz, a növények állapotához.

Mi legyen a következő gyakorlati lépés, ha most kezdek ismerkedni a holdfázisokkal?

Válassz ki két-három növényt a kertedben, és tudatosan időzítsd a vetésüket vagy ültetésüket a holdfázisokhoz: például saláta vetése növő Holdnál, retek vetése fogyó Holdnál, paradicsompalánta kiültetése szintén növő Holdnál. Közben indíts egy egyszerű kertnaplót, ahol jelölöd a dátumot, a holdfázist, az időjárást és a megfigyeléseidet. Így már az első szezon végén lesz saját tapasztalatod arról, hogy a te kertedben mennyire érdemes a Holdhoz igazodni.

Van-e értelme a holdfázisokat szobanövényeknél is figyelni?

Vannak, akik szobanövényeknél is figyelik a holdfázisokat, például növő Holdnál ültetnek át vagy tápoldatoznak. A tudományos bizonyíték itt is korlátozott, de ha szeretsz kísérletezni, kipróbálhatod: jegyezd fel, mikor ültetsz át, mikor tápoldatozol, és figyeld, hogyan reagálnak a növények. A legfontosabb szobanövényeknél továbbra is a fényviszonyok, öntözés, páratartalom lesznek a döntő tényezők.

Érdemes-e teljesen átállni a holdnaptár szerinti kertészkedésre, ha eddig nem így csináltam?

Nem szükséges egyik napról a másikra mindent a holdnaptárhoz igazítani. Érdemesebb fokozatosan bevezetni: válassz ki néhány növényt (például paradicsomot növő Holdnál, répát fogyó Holdnál), és figyeld meg, látsz-e különbséget a korábbi évekhez képest. Ha pozitív tapasztalataid lesznek, bővítheted a módszert más növényekre is. Ha nem látsz érdemi különbséget, nyugodtan maradhatsz a főként időjáráshoz igazodó ütemezésnél.

Szerzo

Nagy Reka

Diszkerti temak felelose, viragagyasokkal, cserjekkel es kis kertekkel foglalkozik.

Diszkert, viragok, cserjek